- szeptember 11.
A magyar kormány a bécsi udvarral történő eredménytelen megegyezés miatt gróf Batthyány Lajos lemond megbízásáról. Az országgyűlés Kossuthra és Szemerére bízza a kormányzást. Másnap, szeptember 12-én a Drávánál Jellasics csapati átlépik a határt és indulnak a magyar főváros, Pest-Buda ellen. Még ezen a napon az uralkodó felkérésére megkezdi ügyvezető miniszterelnökségét
szeptember 14. Batthyány elrendeli a honvédtoborzást.
szeptember 15. István nádor elvállalja a dunántúli tábor fővezérletét
szeptember 16–28. Már a románok (oláhok Avram Iancu vezérletével mozgolódnak. A Nemzetőrség mellett. 16-án megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány, amelynek alárendelik a Nemzetőrséget is.. (A Bizotmány tagjai: Kossuth Lajos, Madarász László, Nyáry Pál, Pálffy János, Patay József és Sembery Imre.)
szeptember 21. István nádor sikertelenül tárgyalt Jellasiccsal
szeptember 22. Az uralkodó elutasítja Batthyány kormányalakítási elképzelései, feltételeit. Kossuth hazatérésre szólítja fel a birodalom más tartományaiban állomásozó magyar sorkatonákat.
szeptember 23. István nádor lemond és Bécsbe távozik.
szeptember 24. Kossuth elindul alföldi toborzóútjára.
szeptember 25. Az uralkodó a magyarországi fegyveres erők főparancsnokává nevezi ki Lamberg Ferenc altábornagyot.
szeptember 28. Lamberg altábornagy a pesti hajóhídon a nép áldozatául esik.
1848. szeptember 29. A pákozdi győzelem. A körülbelül 17.000 főt számláló magyar sereg a Pákozd és Sukoró közötti csatában legyőzi a horvát sereget.
És ezt követően megalakul a magyar honvédség benne magyar huszárok, közkatonák, a nemzetőrség tagjai, és egyéb szabadcsapatokkal! Kezdetét veszi az 1848/49-es Szabadságharc!