(Petőfi halála. (Madarász Viktor festménye)
A mai napig úgy tudjuk, hogy Petőfi Sándor nemzetőr őrnagy (és egyben honvéd őrnagy) ezen a napon Fehéregyháza térségében lelte halálát. Petőfi az első nemzetőrök egyike volt, aki már a forradalom másnapján Pesten az egyetemi ifjúság körében szervezni kezdte a nemzeti őrsereget. Bem tábornok maga mellé vette, de mindig is arra utasította, hogy ő ne vegyen részt a harcokban, sokkal többet szolgál, ha a katonák, nemzetőrök között ott van, buzdítja, támogatja őket. Április környékén Bem úgy döntött őrnaggyá(törzstisztté) lépteti elő a költő-nemzetőrt. Később azonban a főparancsnokságról szóltak, hogy ez törvény ellenes, mivel az egyes csapatok csak kapitányig (százados) léptethetik elő tagjaikat, ezen túl már központilag kapja minden honvéd a rendfokozatot. Ezért elvették az őrnagyi rangot tőle, és Bem ezt követően felterjesztett- immár szabályosan- Petőfit őrnagyi rangra. Petőfit azonban ez rosszul érintette, valószínűleg becsületén esett foltként fogta fel, és levette az egyenruháját. Többen a csapatánál „cikizték is”, hogy csak vereseket ír, ott jár közöttük- nem is igazi harcos. Talán ekkor írta az Egy gondolat bánt engemet c. versét is.
Július 31-én Bem rohamot indított Segesvár és Fehéregyháza között, de megtiltotta Petőfinek, hogy a csatába beavatkozzon. Petőfi másként gondolta…. Ment a többiekkel, míg nem eltűnt a csata forgatagában…
„Nem ágyban, párnák közt halt meg…” A festményen sem visel már egyenruhát.
Ma sincs nála ismertebb nemzetőr, szabadságharcos…..és bizonyára a szabadságharc leverését sem élte volna túl.
Örök emléke fényesedjen a továbbiakban is!
dg.